Gyógyszer-Info

OGYEI logo hiv

Egészségvédelem


Elérhetőségünk

Patikánk bejárata

Mária Web


Homeopátiás tanácsok

Látogatott oldalak...

Oldalletöltések száma: 1562266

Figyelmeztetés

A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesíthetik a szakember megkeresésének szükségességét. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót és kérdezze meg gyógyszerészét!

Impresszum

Lehoczki ZsanettDecemberben mindig egy kicsit más perspektívából közelítjük meg az egészség témakörét. Igyekszünk olyan beszélgetőtársakat interjúra felkérni, akik szószólói vagy közreműködői valamilyen társadalmi felelősségvállalásnak, legyen szó egy cég vagy egy civil szervezet, intézmény vezetőjéről. Idén szeretnénk betekintést engedni a Bliss Alapítvány és az általa fenntartott intézmény, a „Bóné András Kommunikációs és Fejlesztő Iskola” tevékenységébe, ebben Lehoczki Zsanett megbízott intézményvezető, gyógypedagógus segít bennünket.

- Köszönjük, hogy lehetőséget biztosít az alapítvány munkájának megismerésére. „Megmutathatóvá tenni a kimondhatatlant” ez olvasható honlapjukon. Tekinthetjük ezt a legfőbb küldetésük summázatának?
- Valóban ez a mondat fejezi ki leginkább szervezetünk legfőbb küldetését. A Bliss Alapítványnál* azon dolgozunk, hogy az AAK (augmentatív és alternatív kommunikáció) segítségével a nem beszélő emberek is lehetőséget kapjanak az önkifejezésre, gondolataik közlésére.

­- Mikor indult a kezdeményezés, ami mára már alapítványi keretek között működik és mi a legfőbb célja az intézménynek?
­- Az alapítvány 1987-ben kezdte meg működését dr. Kálmán Zsófia gyermekorvos kezdeményezésére, akitől a fenti idézet is származik. A doktornő egy kanadai tanulmányút során találkozott az AAK-val és hazatérve arra az elhatározásra jutott, hogy itthon is terjeszteni fogja a külföldön megismert módszert. Ebben segítségére volt két, - a gyógypedagógia területén jártas - szakember is, Bagotai Györgyi és dr. Juhász Ágnes.
Az alapítvány célja, hogy a hozzánk forduló családok és nem beszélő hozzátartozóik megfelelő támogatást és ellátást kapjanak, hiszen a kommunikációhoz mindenkinek joga van és a beszélni nem tudó személyek társadalmi elfogadottsága is csak akkor növelhető, ha kapcsolatot tudnak teremteni a külvilággal.

­- Kiket igyekeznek elérni és támogatni? Láthatóan nem kizárólag a gyermekek, hanem a fiatal felnőttek is a célcsoportba tartoznak.
­- Intézményünk fejlesztő iskolaként működik, ahol a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyekre irányuló köznevelési feladatokat látjuk el. Ennek keretén belül jelenleg 18 gyermek és fiatal (6 és 23 év közötti korban) jár hozzánk, akiknek minimum két területen van funkciózavaruk, ezek közül pedig legalább az egyik súlyosan érintett. Esetükben ez azt jelenti, hogy a beszéd hiánya mellett súlyos mozgáskorlátozottsággal, esetenként intellektuális képességzavarral is küzdenek. Az alapítvány egyéb tevékenységein keresztül 6 éves kor előtt és 23 éves kor után is fogadunk klienseket, így kitolódnak a fejlesztő iskolai nevelés-oktatásban meghatározott életkori határok.
6 éves kor előtt a Játszócsoportba járhatnak heti 1 alkalommal, melynek köszönhetően már a korai életkorban megkezdődhet a kommunikációs igény felkeltése. Mint tudjuk, ez azért fontos, mert az agy még sokkal rugalmasabb ebben az életkorban, de szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy ettől függetlenül az AAK bármely életkorban elkezdhető és nem igényel előzetes tudást a használó részéről, hiszen az oktatás teljes mértékben az egyéni képességekre szabottan történik.
Felnőttkorban, pontosabban 23 év felett, a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek kikerülnek az oktatási rendszerből, ezt követően pedig nincs lehetőségük sem tanulni, sem pedig munkát vállalni. Az ô foglalkoztatásukhoz nyújt alternatívát az Informatikai Műhely, ahol a munkára való felkészítés szerves részét képezi a számítógép-használat, amelyet speciális hardverek és szoftverek segítségével sajátíthatnak el. Egy pályázatnak köszönhetően néhány fiatal részt vehet abban a programban, amelynek keretén belül oktatási segédanyagokat készíthetnek iskoláskorú sorstársaiknak, az elvégzett munkáért cserébe pedig némi anyagi juttatást is részesülhetnek. Ez Magyarországon jelenleg szinte egyedülálló kezdeményezésnek számít.
Az említett szolgáltatásokon kívül konzultációra vagy vizsgálatra is jelentkezhetnek hozzánk családok. Szakembereink által a kommunikáció fejlődését segítő tanácsokat kaphatnak, esetenként pedig egyéni fejlesztés keretén belül is tudunk további ellátást nyújtani, szintén életkortól függetlenül.

- Augmentatív és Alternatív Kommunikáció (AKK). Mit takar pontosan a Bliss Alapítvány hazánkban egyedülálló oktatási – fejlesztési módszertana? Az eljárást nem csak alkalmazzák, hanem oktatják is. Elsősorban a gyermekek szülei szeretnék elsajátítani az otthoni fejlesztés alkalmazásához, vagy más, gyógypedagógiai területen dolgozók nyernek vele többlettudást?
­- Az AAK alapvetően a beszéd időleges vagy végleges pótlására szolgál, de emellett eszközök és módszerek gyűjtőfogalma is. Ha valaki szavakkal nem tudja megosztani érzéseit és gondolatait, akkor az AAK segítségével eltérő utakon is megteheti azt. Ilyen például, amikor valaki egyszerű kézjeleket használ, és/vagy a kommunikációs tábláján, illetve az elektronikus eszközén választ a képek, grafikus ábrák, jelképek, betűk vagy a szóképek közül. Az AAK célja, hogy a beszédképtelen ember a lehetőségeihez képest minél önállóbban és aktívabban tudjon rész venni a különféle helyzetekben és ne mások mondják el helyette a gondolatait. Ennek egyik feltétele, hogy az iskolában megtanult készségeket a család és a tágabb környezet is beépítse a mindennapokba, így elengedhetetlen a szülőkkel és más szakemberekkel való szoros együttműködés. Jelenlegi terveink között szerepel, hogy újra elindítjuk AAK képzésünket a más intézményben dolgozó szakemberek, elsősorban gyógypedagógusok és konduktorok számára. Korábban már arra is volt példa, hogy védőnőknek hirdettünk meg tanfolyamot, emellett évek óta fogadjuk a gyógypedagógus képzésben résztvevő hallgatókat is.

­- Minden sérült gyermek egyéni nevelési – oktatási módszereket igényel? Miként határozzák meg ezeket az egyéni fejlesztési terveket?
- Az egyes tanulóknál az oktatás módszereit a társuló fogyatékosságok és azok súlyossága határozza meg. A kommunikáció-oktatás alapvetően minden tanórát átsző, hiszen nagyon nehéz megtanítani valakinek valamit anélkül, hogy tudna például egyértelműen választani, kérni, kérdezni vagy igen-nemet jelezni. Különösen nehéz megértetnie magát a környezetével annak, akinek beszédképtelensége mellé mozgássérülés és/vagy értelmi akadályozottság is társul. Az, hogy a kommunikáció-fejlesztés során melyik módszer lesz az ideális, több tényezőtől függ. Elsősorban azt kell meghatározni, hogy tárgyakkal, fényképekkel, jelképekkel vagy betűvel fog-e tudni kommunikálni az illető. Ezt követően azt is figyelembe kell venni, hogyan tud majd választani. Ez történhet például valamelyik végtaggal vagy speciális segédeszközzel, például fejpálcával is. A jelentéstartalmat hordozó eszközök kiválasztása az egyéni motoros és kognitív képességektől függ, de lehet ez akár kommunikációs tábla, hangadó gép (kommunikátor) vagy tablet is. Az egyéni célok érvényesülése érdekében egyéni foglalkozásokat is biztosítunk tanulóinknak. A hangsúly lehetőség szerint a csoportos órákon van, mivel ez a keret biztosít számukra leginkább módot a társadalomban elfogadott viselkedési normák elsajátítására. Erre egyébként sincs túl sok lehetősége a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek, mivel családon kívüli közösségbe ritkán kerülnek, ezáltal még kevesebb alkalmuk nyílik a kommunikációra. Kommunikálni azonban amellett, hogy van kivel, csak akkor lehet, ha van is miről. A tanulás mellett éppen ezért fontos szempontnak tartjuk, hogy az életkoruknak megfelelő programokat is szervezzünk.

­- Az intézmény irányítása mellett Ön is gyógypedagógusként dolgozik a Központban. Mi jelenti a legnagyobb kihívást a mindennapi munkájában és mi a motivációjának fő forrása?
­- Véleményem szerint a sérülések típusának és súlyosságának különféle kombinációjából adódóan - a csoportos foglalkozások tervezése során - a legnehezebb feladat az, hogy egy adott téma feldolgozásákor az összes tanuló sajátos kommunikációs módja szerint kell differenciálni a tananyagot. A legfőbb motivációt az jelenti számomra, hogy akármilyen apró fejlődés is hatalmas változást hozhat a sérült ember és családja életébe. Volt rá példa, hogy az egyik, iskolát kezdő tanuló egész nap csak kiabált, és nem akart semmilyen közös tevékenységben részt venni. Bizonyos idő elteltével azonban, ahogy több lehetőséget kapott érzelmei kifejezésére, teljesen megváltozott és érdeklődővé vált az emberi kapcsolatok iránt. A súlyosan mozgáskorlátozott, kommunikációjukban akadályozott személyeknél gyakran megfigyelhető, hogy egyéb lehetőségek hiányában az önkifejezés egyetlen eszköze a mások által nem kívánatosnak tartott viselkedés marad. Lehetséges, hogy hónapokba, vagy évekbe telik kitűzött céljaink megvalósítása, de még a legsúlyosabb esetben sem tekinthetjük lehetetlennek a kommunikációs akadály leküzdését.

­- Milyen távlati céljaik vannak a jövőre nézve a napi működés mellett? Kapnak támogatást, illetve felületet arra, hogy népszerűsítsék a tevékenységüket és eljuttassák azt minél többekhez? Gondolok itt a Főállású Angyal státuszra is.
­- A Főállású Angyal státusz nagyban hozzásegített minket ahhoz, hogy többen megismerjék tevékenységünket, viszont olyan támogatókat, akik hosszútávon az ügyünk mellé tudnának állni, még nem sikerült találnunk. Az a tapasztalatunk, hogy mindegyik szolgáltatásunkra nagyon nagy lenne az igény, azonban kapacitásunk jelenleg kisebb annál, minthogy minden jelentkezőt fogadni tudjunk. A jövőre nézve az a tervünk, hogy több szakemberrel és nagyobb eszközparkkal tudjuk végezni a munkánkat, akár egy nagyobb intézményben, ám mindehhez először bizonyos, állandó anyagi feltételek meglétére lenne szükség.

­ Őszintén kívánok sok sikert a munkájukhoz!
­ Köszönjük szépen a lehetőséget.

*A Bliss Alapítvány névadója, Charles K. Bliss által alkotott jelképrendszer a "Bliss-nyelv". A szerző ezt először 1949-ben mutatta be egy Sidney-ben megjelent könyvében. E nyelvben a jelképek összefüggenek a tartalommal, vagyis azzal a nyelvi elemmel, amelyet kifejeznek. Ezek a módszerek alapvetően a rámutatáson alapulnak, és noha az érthető közléseket lehetővé teszik, a hangos kommunikációt nem.

Megköszönjük, ha lelehtősége és szándéka szerint támogatja a BLISS Alapítványt!
Egyszámla szám: HU9111712004-20070579-00000000
Adószám: 18005426-1-43

Minden jog fenntartva Mária Patika 2007